Kiss Mihály igazgatói pályázata 1. rész
2010.03.03
Pályázat
Igazgatói állás betöltésére
Budapest, 2010. február
Készítette:
Kis Mihály
Budapest Főváros
XI. kerület Újbuda Önkormányzata
Polgármesteri Hivatal
Humánszolgálati Igazgatóság
Oktatási és Kulturális Osztály
Győrffyné Molnár Ilona igazgató
részére
Tisztelt Igazgató Asszony!
Megpályázom a Budapest, XI. kerület, Bikszádi utca 11-15. szám alatti Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskola igazgatói állását, amely megjelent a Közigálláson 2010. január 30-án, és az Oktatási és Kulturális Közlöny II. évfolyam, 4. számában 2010. február 8-án.
Pályázatomban mellékelem szakmai önéletrajzomat, a helyzetelemzést, vezetési tervemet, diplomáim másolatát, hatósági erkölcsi bizonyítványomat, munkáltatói igazolásomat.
Kérem pályázatom elfogadását.
Tisztelettel:
Budapest, 2010. február
Kis Mihály
pályázó
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés
1. 1. Az élsport helyzete napjainkban – „Sportnemzet”?
1. 2. Szabadidő/rekreáció sport napjainkban – „Sportoló nemzet”?
2. Helyzetelemzés: az iskola rövid története, múltja, jelene, környezete
3. Pedagógiai Programunk, egészségvédelem és sportkoncepció, innováció
3. 1. Nevelési-oktatási programunk
3. 2. Testnevelés, sportági képzés, rekreáció
3. 3. Tudatos innováció az érvényesülés érdekében
3. 4. Együvé tartozás, népszerűsítő programok
4. Eredményeink a 2008/2009. tanévben
4. 1. Tanulmányi eredmények
4. 2. Testnevelés és sportszakági képzés eredményei
5. Humán erőforrás gazdálkodás
6. Tárgyi feltételek alakulása 2005-2010. között
7. Szakmai, módszertani központként való tevékenységünk
7. 1. Kerületi sportkoncepció (tervezet)
7. 2. Duci program
7. 3. Gondolatok a sportoló nemzetről és a sportnemzetről ma Magyarországon
7. 4. Gladiátorképzés az óvodákban
8. Az Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskola menedzselése a következő évtizedben
9. A stratégia meghatározása
9. 1. Hosszú távú intézményi célok, tervek (stratégiai szint)
9. 2. Középtávú vezetői tervek, tartalmi változások (2010-2015.)
9. 3. Mindennapos munka (operációs szint)
10. Új programok, tartalmi módosítások és ennek megfelelő fejlesztések a következő öt évben
10. 1. Interperszonális kapcsolatok erősítése (tanuló,pedagógus,szülő,testnevelő–edző)
10. 2. Szerkezetváltás az iskolában
10. 3. Testnevelés, sportszakági képzés „ötéves terve”
10. 4. Reál munkaközösség programbővítési programja
10. 5 Humán munkaközösség fejlesztési terve
10. 6. Idegen nyelv és számítástechnika az érvényesülés jegyében
10. 7. Környezet- és egészségnevelés tudatos fejlesztése
10. 8. Iskolaotthon, tanulószoba, ebédeltetés, edzések megvalósítása rendezett formában
11. Az iskola együttműködése a partneri kapcsolatok erősítése érdekében
11. 1. Az iskola szervezeti felépítés
11. 2. Gazdálkodás
11. 3. Diákönkormányzat
11. 4. Együttműködés a szülőkkel
11. 5. Külső kapcsolatok
12. Összegzés
Az iskola ars poeticája
„A sport elsősorban szellemi fogalom. Egy sportcsapat a társadalomnak kicsinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma (…). A sport nemcsak a testnevelésnek, de a lélek nevelésének is leghatásosabb eszköze, és minden iskolának, a legalacsonyabbtól a legmagasabbig első és szent kötelessége a lélek nevelése, hogy fiaiból embert faragjon.” (Részlet Szent-Györgyi Albert 1930-ban Szegeden, az Országos Testnevelési Kongresszuson elmondott előadásából.)
Szakmai önéletrajz
Név: Kis Mihály
Születési hely: Marosvásárhely ( Tg- Mures), Erdély
Születési dátum: 1961. augusztus 29.
Állampolgárság: magyar (1987. május 8-án áttelepültem Magyarországra)
Családi állapot: nős, feleségem Varga Katalin óvodapedagógus, a XI. kerületi Tesz-Vesz Óvoda óvodavezető- helyettese
Gyermekeim: Kiss Réka (22 éves, főiskolás), Kiss Zsófia (19 éves, gimnazista)
Végzettségeim:
- okleveles általános és középiskolai testnevelő tanár
- okleveles általános és középiskolai testnevelő tanár
- közoktatás vezető
- sportmenedzser- rekreáció szak (V. éves levelező tagozatos hallgató a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán)
Idegen nyelvismeret: román (felsőfok), német (társalgási szinten)
Állandó lakhely: 2051 Biatorbágy, Széchenyi utca 18.
Telefon: 06-23/ 310 353, Mobil: 06-20/ 497 2676
Munkahely: Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskola
1119 Budapest, Bikszádi utca 11-15. Tel: 205-8074
2000. augusztus 1-től iskolaigazgató
Iskoláim:
1980. Marosvásárhelyi Bolyai Farkas Matematika és Fizika Tagozatos Gimnázium - érettségi
1980. Marosvásárhelyi Bolyai Farkas Matematika és Fizika Tagozatos Gimnázium - érettségi
1981-1984. Bukaresti Testnevelési Főiskola- testnevelő tanár
1993-1995. Budapesti Műszaki Egyetem Természet és Társadalomtudományi Karán – Közoktatás Vezető Szak
2000- 2001. Tanulás módszertan I.: A tanulás tanítása (tanúsítvány)
120 órás akkreditált tanfolyam
2003- 2005. Budapesti Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar-Testnevelő tanári kiegészítő szak (az államvizsga 2010 jan. 28-án volt, a diplomaosztó ünnepség 2010. március 5-én lesz.)
2005-től Budapesti Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar - Sportmenedzser és Rekreáció Szak (utolsó éves levelező tagozatos hallgatója)
Állami kitüntetés: ,,Kerezsi Endre” díj- Ifjúsági és Sportminisztérium – 2002.
Munkahelyeim:
1984- 1986. Csíkszeredai Sportiskola (tanár)
1984- 1986. Csíkszeredai Sportiskola (tanár)
1988. Érdi 2. sz. Általános Iskola (tanár)
1989. Kerényi György Ének és Testnevelés tagozatú Általános Iskola (tanár)
2000. Váci Mihály – 2001-től Budai Sport, -2008. nov. 11-től Újbudai
Grosics Gyula Sport Általános Iskola (igazgató)
Közéleti tevékenységeim:
1996-tól Budapesti Diák Sportszövetség elnökségi tagja (a mai napig)
1998-2006 XI. kerületi Oktatási Bizottság külsős tagja
1999-2001 Őrmezei Közakarat Egyesület elnöke
2001-2006 ,,Kölyök Aranycsapat Közhasznú Alapítvány” elnöke
2002-2003 Biatorbágyi Sport Bizottság külsős tagja
2004-2006 Viadukt SE (Biatorbágy) elnökségi tagja
2006-2009 Budai Diáksport Egyesület elnökségi tagja ( Budai Sport Ált. Isk.)
2008-tól XI. kerületi Iskolaigazgatói Munkaközösség vezetőségi tagja
1. BEVEZETÉS
A Magyar Országgyűlés 2007-ben elfogadta a Sport XXI Nemzeti Stratégiáról szóló dokumentumot, ami egy 15 évre szóló hosszú távú stratégiát határoz meg. Ebben két fogalmat használ kiemelten az előterjesztő: a sportnemzet és a sportoló nemzet fogalmát. Előbbi arra a több évtizedes hagyományra utal, mely szerint a magyar élsportolók hazánk területének és népességszámának viszonylatában rendkívül eredményesnek tekinthetők – ezt a tradíciót talán éppen a legutóbbi, Pekingben rendezett nyári olimpia kevésbé sikeres szereplése látszik megtörni.
A sportoló nemzet koncepciója a szabadidősport területére vonatkozik, hiszen itt is vannak hagyományaink, amelyek azonban kevésbé pozitívak: a magyar lakosság sajnálatos módon hosszú-hosszú évek óta nagyon alacsony arányban vesz részt sport jellegű fizikai aktivitásban. Ez sajnos a társadalmunk egészségi állapotában, mortalitási és morbiditási adataiban is jelentkezik, mely súlyos demográfiai és gazdasági problémákat vetít előre. Éppen ezért a Sport XXI Nemzeti Sportstratégia a „Sportoló Nemzet” titulus felé törekedve a szabadidősport fejlesztését, illetve az ebben résztvevők arányának emelését tűzte ki célul. Nem lesz könnyű feladat a szociális gondokkal erőteljesen terhelt magyar társadalomban ezt elérni; a lakosság körében egyre inkább növekszik ugyanis azoknak a csoportoknak az aránya, akik szabadidejükben teljesen passzívak, szinte kizárólag csak televíziót néznek.
A helyzetet nehezíti, hogy a magyar sport egyértelműen az 1989-1990-es politikai és gazdasági rendszerváltás vesztesének tekinthető. Elsősorban a megcsappant finanszírozás, az eltűnő sportegyesületek és a létesítmények megszűnése, privatizálás utáni funkcióváltása, új sportterek építésének elégtelen szintje miatt. Ez különösen hátrányt jelent abban, hogy a fiatal generációkat a versenysport vagy a szabadidősport felé tereljék. Így viszont nemcsak az élsport utánpótlása kerül veszélybe, de a sportoló nemzetté válás is mindössze egy utópia marad.
2000. augusztus 1-től a budapesti XI. kerületi Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskola igazgatójaként dolgozom, s részese voltam/vagyok mindazoknak a változtatásoknak, amit a 2000-es sporttörvény megszületésétől a mai napig, az új sportiskolai koncepcióban az Ifjúsági és Sportminisztérium, a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet, később a NUSI-UPI, majd a különböző szaktárcákhoz tartozó Sport Szakállamtitkárság eszközölt. Egy ilyen oktatási intézmény vezetőjeként nyilvánvaló számomra, hogy felelős vagyok egyrészt az élsport, másrészt a szabadidősport jövőjéért, hiszen olyan gyermekek nevelését irányítom, akik e területeken az utánpótlást jelenthetik majd. Hogy ez mennyire valósul meg, elsősorban attól függ, hogy sikerül-e a fiatalokkal megszerettetni a sportot, a mindennapjaik részévé tenni a testmozgást, illetve a legtehetségesebbek esetén az élsportolói hivatás felé terelni őket. Az előbbi cél elérése biztosítaná, hogy felnőttként egészségesebb életmódot élő, a szabadidősportban részt vevő egyén váljék belőlük, utóbbi elképzelés pedig az utánpótlás biztosításával a sportnemzet státusz továbbéléséhez járulna hozzá.
A rendszerváltás sok mindent megváltoztatott ezen a területen: a testnevelés órák számát, a szabadidősport szerepét és az élsportolóvá válás lehetőségét, mint életcélt az ifjúság számára. Egy új fogalommal is kell, hogy foglalkozzunk ezen a területen, amely nem más, mint a szabadidő hasznos, egészségmegóvó eltöltését jelentő rekreáció.
Az elmúlt 20 évben, miközben új megvilágításban, ok-okozati formában szerettük volna értelmezni a motorikus tevékenységet (lemosva az előző rendszer propagandista politikai üzenetét), észrevétlenül elveszett ennek a tudatos tevékenységnek a prioritása a gyereknevelésben. Ennek következtében kevesebb testnevelés óra lett az iskolákban, csökkent a leigazolt fiatal versenyzők száma, s így szűkült az utánpótlás bázisa. A testnevelés-tagozatos iskolák megszűntek, mert helyükben a nyelvi és informatikai képzést előtérbe helyező oktatási intézmények vonzották a szülőket és a gyerekeket, így a szabad iskolaválasztás ezeknek az iskoláknak kedvezett.
Az elmúlt két évtized azonban ráébresztette a hazai szakembereket is arra, hogy nem kell mindenáron a „gyereket is kidobni a fürdővízzel”: a régi testnevelés-tagozatos iskolák nagyon jó merítési bázisnak bizonyultak az egyesületek és az élsport számára. Ennek köszönhetően –bár más formában – felélesztették a sportiskolai rendszert, s ettől újra azt várják, hogy sikerül a magyar élsport számára megteremteni az utánpótlás alapbázisait. Így kezdték meg működésüket a közoktatás típusú sportiskolák, melyekből jelenleg 56 található az országban.
1. 1. Az élsport helyzete napjainkban – „Sportnemzet”?
Hol van ma már az élsport erőn felüli támogatása, a nagy bázisvállalatok által működtetett sportegyesületek, sportági szakosztályok és az a sportinfrastruktúra, ami ugyan minőségében nem érte el a kívánt színvonalat, de terepet biztosított az edzéseknek, versenyeknek? Csak szűkebb környezetemben, a XI. kerületben az elmúlt 20 év alatt 12 nagy labdarúgópálya szűnt meg öltözőkkel, klubhelységekkel együtt. Két sportpálya maradt meg úgy, hogy két szabványméretű sportcsarnok is (20x40m-es pályával) tartozik hozzá.
A rendszerváltást követően bekövetkezett változások egy egyik legelkeserítőbb aspektusára céloztam az előbbiekben. Az átalakulás során a magyar sport nemcsak azért került a vesztesek közé, mert a működő többcsatornás finanszírozási rendszer kedvezőtlenül átalakult, hanem azért is, mert súlyos vérveszteséget okozott a sport infrastruktúrájában. A privatizációs folyamat során a sportpályákat a vállalatok, üzemeltetők eladták, s így lett helyettük lakópark, bevásárlóközpont, vagy benzinkút, s annak ellenére, hogy a törvény kötelez ezek pótlására, ez valójában nem valósult meg.
A sport a demokratikus átalakulások hatására társadalmasodott, de sajnos a szabadsághoz pénzt nem adott senki. Kialakult egy finanszírozási vákuum, amely elsősorban arra utal, hogy az állam elmaradt anyagi támogatását nem helyettesítette a magántőke. Sajnos az akkor hatályos adótörvények nem kedveztek a magánbefektetőknek abban, hogy a sportba invesztáljanak.
Nem csoda tehát, hogy a magyar élsport rendkívül sok problémával küzd: jelentősen csökkent az egyesületek és szakosztályok száma, és ezzel párhuzamosan az igazolt sportolóké is, szintén szűkült az utánpótlás-korúak mezőnye (főleg egy-két korábban sikeres sportágban, úgymint torna, öttusa, judo, asztalitenisz, birkózás, ökölvívás), rohamosan nőtt a munkanélküliek száma a sportszférában, hiszen csökkentek a sportszakemberek munkalehetőségei, így az edzőké is. Utóbbiak egyre többet panaszkodtak a mostoha körülményekre, az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiányára. Elsősorban ennek köszönhető, hogy már a nyolcvanas évek közepétől megindult a magyar edzők és sportolók külföldre vándorlása, a sportmigráció. Ennek hátterében olyan taszító és húzó erők működnek, amelyek a rosszabb anyagi megbecsülés, az elégtelen infrastruktúra és a kilátástalanság felől a magasabb jövedelem, a jobb edzéslehetőségek felé vezérlik a sportolókat, sportszakembereket.
A magyar élsport e nehézségek ellenére tartotta eredményességét, főleg az olimpiai játékok közeledtével erősödtek a társadalmi és szakmai diskurzusok a magyar sportolók eredményességével kapcsolatban. Közben számos olyan jelenséggel is őszintén szembe kellett (volna?) nézni, mint a magyarok doppingügyei, főleg az athéni ötkarikás játékokon, vagy a magyar labdarúgás további mélyrepülése. A 2008-as pekingi olimpián aztán bekövetkezett az, amit sokan sejtettek: a magyar olimpiai csapat messze elmaradt az előzetes várakozásoktól. Ez egy új diskurzust indított meg a sportközvéleményben, amely elsősorban a háttérben húzódó okokat vizsgálta. Ezek a szakmai viták a mai napig tartanak, és leginkább azt a félelmet sugározzák, hogy hazánk elvesztheti a „sportnemzet” titulust.
1. 2. Szabadidő/rekreációs sport napjainkban – „Sportoló Nemzet”?
A rendszerváltást követően nem történt funkcióváltás a sportban, ami alatt elsősorban azt kell érteni, hogy megmaradt az élsport prioritása, és még mindig csak retorikai szinten jelenik meg a szabadidősport fontossága. Pedig most valóban sürget az idő, hiszen a magyar lakosság mortalitási és morbiditási adatai egyre sötétebbek, amelynek a hátterében egyebek mellett az egészségtelen, mozgásszegény életmód áll. Pedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003-ban kiadott dokumentumából tudjuk, hogy „minden egyes dollár, amelyet a fizikai aktivitásba fektetünk 3,2 dollár megtakarítást jelent az egészségügyben”. Tehát elsőbbséget élvezne a „sportoló nemzet” létrehozása. Az életminőségünk javítása részben a szomatikus tevékenység fokozásával valósulhatna meg, de úgy, ha egyre többen vennének részt a szabadidősportban már korai gyermekkortól kezdve.
A mozgás, a sportolás elkezdve az óvodától az általános iskolán és középiskolán át a főiskolákon, egyetemeken is kellene, hogy folytatódjon. Ez azonban sajnos gyakran nem történik meg, és így halvány a lehetősége annak, hogy a sport az egyén mindennapjaiba beépüljön. A szabadidős egyesületeknek, civil szervezeteknek is erősíteniük kellene ezt a folyamatot. „Legyen a sport mindenkié” – vagyis elérhető áron kellene kínálni a sportszolgáltatásokat (bérlemények, eszközök, felszerelések) annak érdekében, hogy a társadalom minden rétege megengedhesse magának ezt a szabadidős tevékenységi formát. Ez azonban ebben a gazdasági válságban, szociális problémákkal küzdő magyar társadalomban meglehetősen utópisztikusan hangzik. Azonban ha a helyzet nem változik, akkor maradnak a döbbenetes mortalitás és morbiditási adatok itt közép-európában, amelyek egy paradoxonra épülnek: annak ellenére, hogy az egészségügyi szolgáltatások, az életkörülmények javulnak, a középkorú lakosság egészségügyi állapota folyamatosan romló tendenciát mutat. A daganatos és keringési betegségekben magas a halálozás a középkorúak között (46-62 évesek), és egyes krónikus betegségek egyre korábbi életkorban jelennek meg. A rossz életviteli és étkezési szokások következtében a magyar lakosság 50%-a túlsúlyos vagy kifejezetten kövér.
2. Helyzetelemzés: az iskola rövid története, múltja és jelene
Iskolánk tavaly ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját, november 11-12-13-án, egy háromnapos rendezvénysorozat keretében. Mielőtt a közvetlen környezetünkről írnék, meg kell említeni, hogy a ’70-es, ’80-as években a XI. kerületben nagy volt a gyereklétszám. Ekkor 23 általános iskola volt itt, s közülük néhány váltott műszakban tanított (pl. Őrmezőn, Kelenföldön, Gazdagréten), tehát főleg a nagy lakótelepeken. Az utóbbi 20 évben a gyereklétszám 7.200 fővel csökkent, ami hihetetlen nagy szám, ezért sok iskolát összevontak, s mára 14 maradt, néhányan tagiskolai épülettel is rendelkeznek. A nagy „bébi bumm”, a Ratkó korszak gyermekei felnőttek, elköltöztek, vagy megöregedve itt maradtak a lakótelepen, s így a rendszerváltástól egy nagyon szomorú diáklétszám csökkenésnek vagyunk tanúi. Pedig volt olyan időszak, amikor itt a kerületben egyszerre 6 testnevelés tagozatos iskola működött egyidőben. Mára csak a mi intézményünk, az Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskola működik ilyen pedagógiai programmal, két osztállyal minden évfolyamon, tehát összesen 16 osztállyal.
De térjünk vissza a múltba. Az 1969/70-es tanévben nyitotta meg kapuit, mint testnevelés tagozatos iskola a Váci Mihály Általános Iskola. Ilyen iskola országosan 7 volt, ebből Budapesten három, a többi vidéken.
A Kelenföld közepén fekvő tanintézmény környezete kettősséggel jellemezhető. Egyfelől sok panelház van a közelében, de ugyanakkor pár utcára az iskolától kertvárosi hangulatot adó városrész van. Az iskola közelében óvodák és iskolák működnek. Egy kilométeres körzetben 8 óvoda és 4 iskola van, - de volt ennél több is -, amiket azért építettek ilyen közel egymáshoz, mert magas volt a lakosságszám és sok volt a gyerek.
A rendszerváltást követően, a szabad iskolaválasztással, illetve a lakosság agglomerációs területre való nagyarányú kiköltözésével (Budaörs, Törökbálint, Diósd, Érd, stb.), a gyereklétszám automatikusan csökkent.
A Váci Mihály Általános Iskola 1984-ben volt a „csúcson”, amikor 4 épületben 1450 gyerek tanult, és a tantestület létszáma 100 körül volt. A ’90-es években az előbbi szám 750 főre redukálódott, és két épületben folyt az oktatás. 2000-re már csak 287 volt a gyereklétszám, és egy épületben dolgoztunk, ami így is félig üres volt. Tragédia, ha figyelembe vesszük, hogy igen jó iskolaként ide csúszott le az intézmény.
. Az iskola mindig sportos beállítottságú volt, hiszen itt működött a MAFC kosárlabda és atlétika bázisa, de ezeket az osztályokat már nem támogatták, s az iskola vezetése más irányba nyitott. Volt francia tagozatos, komplex művészeti, sőt még szakiskola is, de így sem lehetett megállítani a létszámcsökkenést. A kezdeti csúcshoz viszonyítva 15 év alatt kb. 1200 fővel csökkent a létszám!
Az iskola agóniáját 1996-ban jól mutatta, hogy mindent megpróbált, hogy megtartsa gyerekeit, s ezért beindította a szakképzés 9-edik, 10-edik évfolyamát azoknak a tanulóknak, akiket nem vettek fel a középiskolákba. Tehát egy „gyerekmegőrzővé” vált iskola, de mivel a tankötelezettség ekkor még 16 éves korig tartott, kénytelenek voltak ide járni. Ezek a gyerekek nem arról voltak híresek, hogy erősítették az iskola hírnevét. Így nemhogy nőtt a létszám, hanem ennek hatására tovább csökkent, mindenki menekült az iskolából. Az az iskola, ahová valamikor sikk volt bekerülni, 2000-re a bezárás előtt állt. Nagyfokú elszántság, akarat és munka kellett, hogy mindent egy lapra téve sportiskolaként hirdessük magunkat újra. Így jött létre a Budai Sport Általános Iskola.
2001 tavaszán, igen kemény PR munka eredményeként 58 főből válogattunk ki 52 gyermeket, aki első évfolyamra jelentkezett, de ezek „vegytiszta” sportiskolások voltak már. A közoktatás típusú sportiskoláról, mint egy lehetséges intézményi formáról egy 2004-es lepencei előadáson hallottam először. Ennek legitimációja később jelent meg, amikor az Oktatási Minisztérium elfogadta a sportiskolai kerettantervet. E dokumentum teszi törvényessé a sportiskolát, mivel teljesen kompatibilis a NAT-tal, s ezáltal megvalósítható az átjárhatóság. Így lett 2005-re pályázaton elnyerhető megtisztelő szakmegnevezésünk: közoktatás típusú sportiskola és módszertani központ. E címet az elsők között nyertük el, és ezután sok iskolának segítettünk abban, hogy részesei lehessenek a rendszernek.
Jelenleg egyébként országosan 56 közoktatás típusú sportiskola van – alap illetve középfokon – ehhez még 10 iskola csatlakozott, de ők nem részesültek a 30.000 Ft/fő/év normatív támogatásban. Az iskolákban általában egy ilyen osztály van évfolyamonként. Az ideális az, amikor a rendszernek van kifutása, vagyis az általános iskolára épül a középiskola. A finanszírozás 2007-ben kezdődött 1., 5., illetve 9. évfolyamokon, így 4 év alatt összeér a rendszer. Ezzel a támogatással csak ezekben az osztályokban egyértelműen a sportolási- tanulási feltételeket javítja az iskola.
A Grosics Gyula Sport Általános Iskola 2008. november 11-én lett a legendás Aranycsapat ma is élő tagjáról elnevezve, hiszen a „Fekete Párduc” a XI. kerületben lakik, és 2001-től az iskola közhasznú alapítványának is ő a tiszteletbeli elnöke.
A tanulólétszám változása iskolánkban az elmúlt évtizedben:
Mára iskolánk az egyik legkedveltebb kerületi iskola, amire abból következtetek, hogy az áprilisi beiratkozások alkalmával kb. 1,5-2-szeres a túljelentkezés. Természetesen ez nem csak a sportnak köszönhető, hanem a pedagógiai programunknak, s első sorban nevelési elveinknek, amit a házirendünkkel tudunk biztosítani. A szigorú, de szeretettel való nevelés mellett fontos még az érvényesüléshez nélkülözhetetlen idegen nyelv ismeret, illetve a számítástechnika használata. Úgy gondolom, ha az infokommunikációs eszköztár módszertani – tanítási-tanulási korszerűséggel párosul, akkor sokkal hatékonyabb a gyerekek esetében. De ne felejtsük el az iskolánkra jellemző együvé tartozás konkrét formáit sem: egyen ünneplőruha, sportruházat, iskolainduló, iskolai eskütétel, bíztató rigmusaink, stb. Így együtt lett jó az Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskola ma 412 fővel.
3. Pedagógiai programunk, egészségvédelem és sportkoncepciónk, eredményeink
A NAT-tal kompatibilis nevelési- oktatási programunk mindent magába foglal, amit a törvény egy általános iskolában előír.
Ezen kívül együttműködési megállapodást kellett kötni azokkal az egyesületekkel, akikkel az utánpótlás-nevelést végezzük, jelen esetben a Vasas-Euroleasinggel, az Újbudai Torna Clubbal és a Budai Diáksport Egyesülettel (az iskola saját egyesülete). A BDE-vel való együttműködés azért fontos, mert mindenképpen szükséges egy olyan rendszeres tevékenységet biztosítanunk, ami a sportiskolai státuszunkból ered. Vagyis akik edzésre járnak, leigazolt játékosok (heti 3-4-szer 1 ½ órát), hétvégén bajnoki rendszerben versenyeznek. Azok a gyerekek, akik nem tudták az évek során összeegyeztetni a tanulást és a sportszakági képzést, vagy ez meghaladja erejüket, kötelezően heti 2-szer 1 ½ órában edzenek saját egyesületünkben, és ha lehetséges, részt vesznek bajnoki rendszerben (labdarúgás, kosárlabda).
3.1. Nevelési- oktatási programunk
A mi iskolánk értékteremtő iskola, nem szolgáltatás központú.
Iskolánk alapelvként tekint a „jó tanuló – jó sportoló” modell megvalósítására, s ennek érdekében valósul meg a Pedagógiai Program, nevelési programunk, sportkoncepciónk, minőségbiztosításunk.
Éves munkánkat az előző évi OKÉV, és a mi általunk felkért Újbudai Pedagógiai Intézet mérései (2., 4., 6. 8. évfolyamon) alapján szervezzük.
Látható és elszámoltatható nevelő- oktató munkát végzünk az iskolában, kiemelve a mindennapos matematika megvalósítását 5. évfolyamtól felmenő rendszerben, illetve az olvasóvá nevelést, a szövegértést, a jó helyesírást, a jegyzetelés elsajátítását.
Módszertani diverzifikáció a hatékony tanulás érdekében: tanulás tanítás tudatos alkalmazása, 3T (Tudás – Tanár – Tanonc) kooperatív és projekt módszerrel.
Differenciálás (csoportbontás): idegen nyelvből már negyedik osztálytól, illetve negyedik évfolyamtól osztályonként két csoportban tanítjuk a technika- számítástechnika tárgyakat.
Tehetséggondozás alsó és felső tagozaton magyar nyelv és irodalom, matematika és idegen nyelv tantárgyakból.
Korrepetálás, felzárkóztatás (5-6. évfolyamon), középiskolai felkészítő (7-8. évfolyamon) magyar és matematika tantárgyak esetében.
Infokommunikációs eszközök használata minél szélesebb körben, de kimondottan a tanulás érdekében, projekt munkák, tehetséggondozás alkalmával, digitális tábla- önképzőkör.
Nagy figyelmet fordítunk az erkölcsi nevelésre, az egészségnevelésre, valamint a hazaszeretetre való nevelésre. Erdei iskola szervezése hazánk természetvédelmi tájainak, történelmének megismertetése érdekében.
A rend, a fegyelem, a kötelesség teljesítése prioritást élvez mindennapi tevékenységünkben.
A Házirend betartása, illetve a kötelességek és a jogok tiszteletben tartása, egyensúlyba helyezése fontos alapelvünk.
3.2. Testnevelés, sportági képzés, rekreáció
A sportolói életpálya modell számunkra azt jelenti, hogy az élsportot és a szabadidő sportot megelőzi az ovistorna, a játékos torna, a sportszakági előkészítő és sportszakági képzés, a technikai-taktikai repertoár elsajátításával.
Ehhez jön még az egyetemi – főiskolai sport előtérbe hozása mint az élsport egyik új helyszíne, így valósulhat meg az óvodától az egyetemig a sportolói életpálya. Ebben a korban fontos még azoknak a rekreációs sportoknak az elsajátítása, aminek ismerete a felnőtt és senior sportolást biztosítja.
Ovistorna: 5-6 évesek számára egy jól kidolgozott program alapján a Testnevelési Egyetemmel közösen (7 óvodában dolgozunk).
Fontosnak tartjuk a Mikulás Ovimpia és a Nyuszi Sportnap megtartását, ami szintén a sport népszerűsítését jelenti.
Az iskolai óvodás előkészítőket februártól áprilisig tartjuk 10 alkalommal, ahol megismerhetjük leendő diákjainkat.
Sportiskola program:
- délelőtt: mindennapos testnevelés (heti 5 alkalommal) 1-6. évfolyamon
- 7. évfolyamon heti 4,5; 8. évfolyamon heti 4 óra
- délután: 1-2. évfolyamon előkészítő órák (2 x 45’)
3-4. évfolyamon sportszakági előkészítők (2 x 60’)
5-8. évfolyamon sportszakági képzés, helyben vagy az
egyesületekben
- délelőtt: mindennapos testnevelés (heti 5 alkalommal) 1-6. évfolyamon
- 7. évfolyamon heti 4,5; 8. évfolyamon heti 4 óra
- délután: 1-2. évfolyamon előkészítő órák (2 x 45’)
3-4. évfolyamon sportszakági előkészítők (2 x 60’)
5-8. évfolyamon sportszakági képzés, helyben vagy az
egyesületekben
Úszásoktatás 1-8. évfolyamig
Diákolimpiákon veszünk részt kerületi, budapesti, országos szinten
(a 2008/2009. tanévben 18 országos bajnokunk volt több sportágban).
(a 2008/2009. tanévben 18 országos bajnokunk volt több sportágban).
Eurofitt mérés év végén a 2., 4., 6., 8. évfolyamon antropometria mérések és motoros tesztek ( a Testnevelési Egyetem végzi a felmérést).
Módszertani központ: sportkoncepció kerületi, budapesti szinten, kerületi sport-továbbképzés, a TF gyakorló iskolája, fórumok, előadások, bemutató órák (legutóbb, 2009. október 5-én: szingapúri delegáció; 2010. március 10. USA delegáció érkezik).
Rekreációs táborok a „Kölyök Aranycsapat Közhasznú Alapítvány” támogatásával, kötelezően:
- 5. évfolyam: síelés
- 6. évfolyam: kajak
- 7. évfolyam: kerékpár
- 8. évfolyam: tenisz – lovaglás
- 5. évfolyam: síelés
- 6. évfolyam: kajak
- 7. évfolyam: kerékpár
- 8. évfolyam: tenisz – lovaglás
3.3. Tudatos innováció az érvényesülés érdekében
A sportiskola nem azért népszerű, mert többet sportolnak a gyerekek, hanem azért, mert olyan képzést, tudást biztosít, amelyben a sport nevelő hatása jobban érvényesül (pl.: szorgalom, kitartás, önmagunk legyőzése, koncentráció, stb.).
Ennek érdekében idegen nyelvet (angol, német) tanítunk már első osztálytól szakkör formájában harmadik évfolyamig.
Negyedik évfolyamtól a tantervben lévő 3 órát csoportbontásban valósítjuk meg, amelyek átjárhatóak.
Plusz egy órát biztosítunk a tehetségesek számára, illetve korrepetálásra, felzárkóztatásra.
Infokommunikációs eszközök széleskörű alkalmazása:
- 24 állomással rendelkező számítástechnikai labor (projektorral, nyomtatóval, stb.)
- 13 állomással rendelkező Benedek Elek Könyvtár, ahol kutató – búvárkodó munkát végezhetnek a tanulók
- digitális táblák használata a könyvtárban és a kémia-fizika előadóban
- 24 állomással rendelkező számítástechnikai labor (projektorral, nyomtatóval, stb.)
- 13 állomással rendelkező Benedek Elek Könyvtár, ahol kutató – búvárkodó munkát végezhetnek a tanulók
- digitális táblák használata a könyvtárban és a kémia-fizika előadóban
Partnerkapcsolatok: a stuttgarti Kepler Gimnázium 5-8. évfolyamos diákjaival; a Marosvásárhelyi Sportiskolával; a Testnevelési Egyetemmel; a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézettel; a Budapesti Diáksport Szövetséggel; az ERREA-val; a Vasas-Euroleasinggel; az Újbudai Torna Clubbal, FONÓ Zeneházzal, FABULA bábszínházzal, a Weiner Leo Zeneművészeti Szakközépiskolával és az „FMH”-val.
3.4. Együvé tartozás, népszerűsítő programok
Iskolánk egyik erőssége az együvé tartozás. A „Grosicsba” járni olyan megtiszteltetés a gyerekek számára, amit folyamatosan erősíteni szeretnénk. Továbbhaladva ezen az úton: most már a pedagógusok is büszkén vallják, hogy ebben az iskolában tanítani- nevelni kitüntetés.
A folyamatos lokálpatriotizmus megerősítése érdekében a következőket tesszük:
Saját iskolai színünk (zöld-fekete), saját indulónk, eskütétel szövegünk (év elején), saját biztató rigmusunk van.
Az iskolának saját logója van (ez 25 nm-en látható az iskola falán).
Iskolai sportfelszerelésünk van, amit tanév elején vesznek meg a gyerekek (zöld-fekete tréningruha, fekete nadrág, 2 fehér póló, illetve egy zöld versenypóló).
Saját ünneplő ruhánk van (lányoknak fehér blúz, fekete szoknya, zöld sál; fiúknak fehér ing, fekete nadrág, zöld nyakkendő).
A kirándulások tudatos szervezése: kerület megismerése, Budapest, Kelet-Magyarország, Nyugat-Magyarország, történelmi emlékművek (4-8. évfolyamon tematikusan).
Magyarságtudat erősítése: év végi felmérő, kirándulások Erdélyben; március 15., június 4. (Trianoni békediktátum), október 6., október 23. megemlékezések keretében.
A szegény, de tehetséges, jó tanuló gyerekek támogatása a „Kölyök Aranycsapat Közhasznú Alapítvány”-on keresztül.
Az „Aranycsapat” Aulában minden évben megemlékezünk november 25. környékén a londoni 6:3 győzelemről.
Grosics Gyula névadónk születésnapjának közös megünneplése február 4-én.
Tudatos csapatépítő tréningek szervezése a tanárok számára: Prágában, Salzburgban, Krakkóban, Szlovéniában, Erdélyben, Tihanyban.
„Aranyötösök Klubja” (motivációs tevékenység) tagság azok számára, akik szeptember 1-től május 30-ig 100 db ötös osztályzatot kaptak, ingyenes jutalomkiránduláson vehetnek részt.
„Alma Galériában” művészek bemutatkozási lehetősége (festmények, szobrok, rajzok, fotók).
Tantermek elnevezése olimpikonokról (jelenleg 12 tanterem), és találkozók szervezése a tanterem elnevezőjével.
Honlapunk folyamatos fejlesztése: www.grosicssuli.eoldal.hu.
Tudatos bemutatkozó programok: Iskolakóstoló (január), bemutató órák (február), iskola előkészítő foglalkozások (februártól áprilisig), Mesedélutánok óvodásoknak (február, március).
Minden évben több újságcikkben, rádióban és televízióban való szereplés.
A Testnevelési Egyetemmel való kapcsolatunkon keresztül külföldi delegációk számára bemutatott sportkoncepció és sportági képzés.
4. Eredményeink a 2008/2009. tanévben
Egy iskola akkor bizonyíthatja többek között, hogy jó, vagyis nevelő- oktató munkája eredményes, ha minél többször megméretteti magát.
Az Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskola diákjainak igen fontos a kerületi, budapesti és országos tanulmányi- és sport diákolimpián való részvételük, mert ezzel is bizonyíthatják, hogy teljesíteni tudják a jó tanuló- jó sportoló modellt.
Fontosak a tantárgyi hangsúlyok –magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, számítástechnika-, ahol plusz órákat is adunk a tehetséggondozásra, versenyre való felkészülésre. Az, hogy egy Zrínyi Ilona Matematika Versenyen elért kiemelkedő eredményünk milyen pozitívan hat a tanítás-tanulás folyamatára, azzal tudom érzékelni, hogy évről évre egyre többen mérettetik meg magukat kerületi és budapesti versenyen.
Ami a sportkerületi, budapesti és országos eredményességét illeti, azt kell leírnom, hogy idén ballagott el az első sportiskolai évfolyam, akik sok-sok örömet okoztak a kerületi-, budapesti- és országos versenyeken. Az a tény, hogy az idén 18 országos bajnokunk volt, megmagyaráz mindent, vagyis érdemes ennyi energiát belefektetni a sportképzésbe. Pláne akkor, amikor az év végi Budapesti Diáksport Szövetség gáláján az iskolák közötti eredményesség szempontja alapján Budapest II. legjobb sporteredményekkel büszkélkedő iskolája vagyunk.
4.1. Tanulmányi eredmények a 2008/2009. tanévben
Bolyai matematika verseny: IV. hely
Burony Norbert, Gaál Norbert (6.a), Iklódi Zsolt, Mokos Dániel (6.b)
Burony Norbert, Gaál Norbert (6.a), Iklódi Zsolt, Mokos Dániel (6.b)
Iklódi Zsolt (6.b): matematika verseny budapesti forduló IV. hely
Pekkala Erik (4.a): matematika verseny kerületi forduló II. hely
Czárán Bálint (8.a): Hevesy György kémia verseny, kerületi III. hely, budapesti döntőre jutott
Baroch Csaba (8.a): Teleki Pál földrajz verseny, kerületi III. hely
Föld Napja vetélkedő I. hely
Baroch Csaba, Bognár Tamás, Czárán Bálint, Jámbor Vivien, Petrovszky Gergő
Baroch Csaba, Bognár Tamás, Czárán Bálint, Jámbor Vivien, Petrovszky Gergő
Föld Napja vetélkedő II. hely
Bagi Lídia, Deményi Kitti, Farkas Sándor, Rémiás Orsolya
Bagi Lídia, Deményi Kitti, Farkas Sándor, Rémiás Orsolya
Fekete István szépolvasási versenyen III. helyezést ért el Kókai Kata (4.b)
„Nyelvünkben élünk” versenyen III. helyezést ért el Horváth Rebeka (7.b)
Kerületi informatika versenyen Komplex I. kategóriában
I. hely: Mokos Dániel 6.b
II. hely: Derényi Dávid 6.b
III. hely: Szabados Adél 6.a
I. hely: Mokos Dániel 6.b
II. hely: Derényi Dávid 6.b
III. hely: Szabados Adél 6.a
Kerületi informatika versenyen Komplex II. kategóriában:
II. hely: Gyurgyovits Éva 7.b
II. hely: Gyurgyovits Éva 7.b
Kerületi informatika versenyen Táblázatkezelésben:
III. hely: Farkas Sándor 8.a
III. hely: Farkas Sándor 8.a
Kerületi informatika versenyen Power Point kategóriában:
I. hely: Fi Tünde 7.a
I. hely: Fi Tünde 7.a
Kerületi informatika versenyen Szövegszerkesztés kategóriában:
II. hely: Horváth Rebeka 7.b
III. hely: Ozsváth Máté 7.b
II. hely: Horváth Rebeka 7.b
III. hely: Ozsváth Máté 7.b
Haydn születésének 200. évfordulójára kiírt bemutató és kiselőadás versenyen 5. osztályos kategóriában III. helyen végzett: Benczik Viktória, Schrankó Stella.
7. osztályos kategóriában I. helyen végzett: Ágai Ágnes, Gyurgyovits Éva, Szenes Veronika. II. helyen végzett: Horváth Rebeka és Kovács Viktória.
7. osztályos kategóriában I. helyen végzett: Ágai Ágnes, Gyurgyovits Éva, Szenes Veronika. II. helyen végzett: Horváth Rebeka és Kovács Viktória.
Német: Kókai Kata 4. évfolyam, kerületi versmondó versenyen III. helyezés.
Jámbor Vivien 8. évfolyam országos versenyre a kerületi forduló különdíjasaként jutott ki.
Jámbor Vivien 8. évfolyam országos versenyre a kerületi forduló különdíjasaként jutott ki.
Angol: Snajder László 8. évfolyam, kerületi II. hely
Iklódi Zsolt 6. évfolyam, kerületi III. hely
Fi Tünde 7. évfolyam, kerületi VI. hely
Iklódi Zsolt 6. évfolyam, kerületi III. hely
Fi Tünde 7. évfolyam, kerületi VI. hely
Az iskola énekkara „Arany fokozatot” ért el a Szent Imre Gimnáziumban megtartott versenyen.
Kerületi főzőversenyen I. hely.
Köszönet mindazoknak a tanároknak, akik ezeket a gyerekeket felkészítették.
4.2. A testnevelés és sportszakági képzés eredményei
Novemberben nagy sikerrel rendeztük meg az alsó tagozatos tanulóinknak a „A Kölyök Aranycsapat Kupát”, ahol Budapest legjobb iskolai focicsapatai vettek részt.
Az ősz és a tavasz folyamán több alkalommal is kosárlabda kupát szerveztünk az Újbuda T.C-vel közösen, ahol alkalmanként több, mint 100 gyerek versenyzett egymással. November folyamán a torna nemzetközivé bővült, amikor a Vajdaságból és Erdélyből is hívtunk csapatokat.
Január közepén 87 fővel az ausztriai Gerlitzen síterepén voltunk az iskolai sítáborban, ahol remek időben, kiváló pályákon síelhettünk. A kezdőink elsajátították a síelés alapjait, csiszoltuk a haladók technikáját és a végén egy remek hangulatú versenyen bizonyíthatta kicsi és nagy a tudását.
Az idei nyáron is több vízitáborban voltak diákjaink, több mint hatvan gyermek.
A tavalyi tanév legeredményesebb sportolóit a „Kerület Napján” a Polgármester kitüntette.
Az alábbi lista csak a legeredményesebb budapesti és országos sportversenyek érmeseit és versenyzőit sorolja fel. Emellett számos kerületi helyezést értek el gyermekeink.
Budapesti Diákolimpia eredményei:
Úszás:
IV. hely II. kcs. Lány 4x50m gyorsváltó
(Jakobszen Orsolya, Hollóvári Nicole, Matyóka Viktória, Horváth Bettina)
Játékos sportverseny :
I. helyezés
(Jánosi Lilla, Hebők Balázs, Csala Dávid, Katona Bence, Rappai Rita, Jakobszen Orsolya, Kókai Kata, Simon Vivien, Varga Vivien, Kubanek Richárd, Zana Dániel, Uhljár Gergely, Fejes Emese, Benczik Viktória, Mocsinka Vivien, Orosz Balázs, Siklós Olivér, Szabó Levente )
Labdarúgás :
II.hely: II.kcs. (Csala Dávid, Zana Dániel, Kubanek Richárd, Mohácsi Márk, Rácz Roland, Katona Bence, Szabó Martin, Hebők Balázs , Hegedűs Márk, Gundel-Takács Bence, Suhajda Olivér)
Atlétika:
I. hely II. kcs. Lány (Kókai Kata, Jakobszen Orsolya, Matyóka Viktória, Török
Renáta, Horváth Bettina, Rappai Rita, Banches Anna)
III. hely : Kókai Kata ( egyéni )
III. hely: II. kcs. Fiú (Csala Dávid, Katona Bence, Tóth-Salamon Ákos, Hegedűs Márk, Muhi Viktor, Herta Eduárd, Kubanek Richárd)
I.kcs lány és fiú csapat II.hely
(Olasz Zsófia ,Orosz Luca, Füzesi Daniella, Zana Klaudia, Mórocz Bogi, Gaál Dorottya )
(Horváth Patrik, Pásztor Balázs, Pribil Máté, Fejes Márk, Baroch Márton, Kiss Balázs)
Németh Miklós Emlékverseny, Budapest:
I. hely: (Penziás Tamara, Kiss Balázs, Mórocz Boglárka, Pribil Máté, Banches Anna, Csala Dávid, Kókai Kata, Katona Bence, Benczik Viktória, Orosz Balázs, Szögi Dávid, Tóth Gergely, Zsigmond Daniel, Viktor Dominika, Dékán Dóra, Bagi Lídia)
Kosárlabda:
III. kcs. Fiú I. hely
(Gaál Norbert, Gaál Krisztián, Tófalvi Ferenc, Mokos Dani, Czárán István, Perjési Dávid, Iklódi Zsolt, Alexa Balázs, Hampl Viktor, Sziráki Lőrinc, Siklós Olivér, Hebők Martin)
III. kcs. Lány II. hely
(Gaál Edina, Jakobszen Orsolya, Hollósi Jennifer, Geyer Klaudia, Móricz Bianka, Vékony Brigitta, Szökrön Gabi, Bódi Adrienn, Gruber Nikolett, Zsid Andrea)
Országos Diákolimpia Eredményei: VI. hely (Debrecen)
5. Humán erőforrás gazdálkodás
Egy iskolának lehet rengeteg számítógépe, digitális táblája, és egyéb infokommunikációs eszköze, de ha nincs megfelelő tanári csapata, nem tud eredményes lenni. Ki kell mondani, hogy nagyon nehéz olyan tanárt találni, aki nagyon jó szakmailag és pedagógiailag. Számomra az az igazi tanár, aki minden reggel baját, problémáját az iskolán kívül hagyja, és olyan egyéniség, olyan színes személyiség, akiért rajonganak a diákok, aki szakmáját nagyon komolyan veszi és gyakorolja, s olyan mesterfogásokat tud, amivel tantárgyát megszeretteti a gyerekekkel. A hiteles pedagógust nem a bértáblázat szerinti besorolás alapján lehet megítélni, nem a diplomák száma szerint, hanem hivatástudata alapján. Úgy neveli a nemzet virágait, hogy tudja, hogy az ő munkája alapján fog felnőni a következő generáció! Ha gyengén, hitetlenül neveljük - oktatjuk a ma gyerekeit, akkor a jövőnk kerül veszélybe.
Hinni kell a mi iskolánkban a rend, a fegyelem, az igényes pedagógiai munka erejében, s ennek érdekében kell CSAPATOT toborozni.
Mindent, amit iskolánkban elértünk, annak köszönhető, hogy mindenki megértette, hogy az a munkakör, amelyet az iskolában betölt, fontos annak érdekében, hogy eredményes, jó kooperáció alakuljon ki a közalkalmazottak között.
Bárki, aki először jön iskolánkba, látja, hogy maximálisan azon tevékenykedünk, hogy odafigyeléssel, szívélyesen fogadjuk vendégeinket és a szülőket. A tisztaság, a rend, a fegyelem, a mindennapos ügyintézés a titkárságon úgy valósuljon meg, hogy érezzék a szülők, hogy minden a gyerekek érdekében történik. Nagyon sokszor jönnek vendégeink az iskolába délben, vagyis ebédidőben, de még nem volt olyan esetünk, amikor ne invitáltuk volna őket, ne kaptak volna ebédet, így erősítve azt a jó szokást, hogy a magyar ember szívét-lelkét kiteszi a vendég érdekében.
S talán ami nem utolsó szempont, hogy mi úgy próbáljuk ezt a sok külön feladatot megoldani (Mikulás és Nyuszi Sportnap, megemlékezések, rendezvények szervezése, iskolakóstoló, előkészítők, stb.), hogy mindannyian tudjuk, hogy ezzel iskolánk jó hírét erősítjük, de erre nincs olyan anyagi fedezet, amit óradíjban kifizetnénk. Erre csak a tanév és az év végén van lehetőségünk (ha van bérmaradvány!), de itt is differenciáltan, mert azért nem vagyunk egyformák. Ez alkalommal is szeretném megköszönni az iskola összes közalkalmazottjának, hogy egy ilyen jó CSAPATOT alakíthattam ki velük az elmúlt évek során, és mindannyian segítették az iskola nevelő-oktató munkáját.
Az iskola pedagógusainak átlag életkora 43,6 év, ami szerintem ideális, hiszen nagyon jól ötvözi a fiatalos lendületet és tenni akarást képviselő fiatalabb korosztályt, és a hihetetlen tapasztalattal, rengeteg információval rendelkező középkorúakat, akik átadják tudásukat a fiatalabbaknak, de ez fordítva is igaz, például az infokommunikációs technikák alkalmazásakor.
Ami pedig a 38 pedagógus képzettségét illeti, úgy gondolom, jó kiindulópont egy esetleges szerkezetváltáshoz a 10 egyetemi és 28 főiskolai végzettséggel rendelkező tantestület. Arra törekszünk, hogy olyan tudás megszerzésére ösztönözzük, olyan továbbképzésekre küldjük kollégáinkat, amivel a Pedagógiai Programunk megvalósulását segítik. Így például minden testnevelő tanár egyetemi végzettségű, de ebbe a kategóriába sorolható az is, hogy hét éve tanulok magam is, s ez alatt az idő alatt elvégeztem a testnevelő tanári kiegészítő szakot. A másik irányom a sportmenedzser- rekreáció szak, melyet a két célom megvalósításának jegyében végzek: az élsport és a rekreáció- szabadidősport helyi, iskolai, kerületi meghonosítása, bővítése és rendszerbe fogása.
Rengeteg továbbképzésen vettünk részt módszertani, tanulás-tanítási prevenciós tanulás égisze alatt. Sajnos az anyagi forrásaink szűkössége miatt sok mindenről le kell mondanunk. Elsődleges feladatomnak tekintem azt a jövőre nézve, hogy előteremtsük mindenki számára azokat a pénzügyi lehetőségeket, amivel a törvény által előírt továbbképzéseket nagyrészt finanszírozni tudjuk.
folytatódik a 2. részben
